Frankofónok a BTK-n

Mit jelent a francia nyelvűség az irodalomban, politikában, jogban, közgazdaságban? – többek között ezekre a kérdésekre is választ adtak a résztvevők az SZTE ÁJTK és BTK által szervezett francia nyelvű konferencián.

– Sokszor rendeztek már Szegeden francia nyelvű konferenciát tudományos vagy kulturális témában, ugyanakkor a mostani rendezvény egyedülálló a témát illetően, hiszen az maga a frankofónia – tudtuk meg Szász Gézától, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettesétől, akivel a „Frankofón párbeszéd Európában” című szeptember 19-i francia nyelvű konferencia előtt beszélgettünk. Az egynapos eseményt az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, illetve Bölcsészettudományi Kar közösen rendezte a BTK Egyetem utcai épületében. A bemutatott prezentációkból kiderült: kinek mit jelent a francia nyelvűség az irodalomban, politikában, jogban, közgazdaságban vagy egyszerűen csak az emberek közötti kommunikációban.

 

A konferencia résztvevői az SZTE több frankofón partneregyetemének képviselői: fiatal kutatók voltak, akik döntő többségében doktoranduszhallgatók vagy mester szakos tanulmányaik végén járnak. Érkeztek vendégek Ázsiából, Európából és Afrikából, egészen pontosan Kamerunból is.

A konferenciát a középkori magyar–francia kapcsolatok középkori történetéről készült magyar nyelvű tanulmánykötet bemutatója zárta, ahol a korabeli diplomáciai kapcsolatok mellett a Magyarországról a középkori Franciaországban kialakult képről, a művészeti és kézművesipari kölcsönhatásokról is szó esett. A Györkös Attila és Kiss Gergely szerkesztésében Debrecenben megjelent könyvet Veszprémy László (Hadtörténeti Múzeum), Györkös Attila (Debreceni Egyetem), Kiss Gergely (Pécsi Tudományegyetem), Bárány Attila (Debreceni Egyetem) mutatta be a BTK kari konferenciatermében.

 

Mindkét rendezvény ötletgazdája Csernus Sándor bölcsészdékán, a szegedi Alliance Française kulturális egyesület elnöke volt. – Dékán úrról a szűkebb szakma tudja, hogy kifejezetten a középkori francia–magyar kapcsolatok kutatója. Legfontosabb témája a középkori Magyarország ábrázolása Franciaországban, vagyis, hogy a középkori francia utazók, keresztes lovagok, diplomaták miként utaztak ide, mit láttak hazánkból és ezt hogy írták meg – magyarázta Szász Géza, aki a konferenciával kapcsolatban aláhúzta: az esemény célja, hogy visszhangja elvigye a világba, hogy a szegedi francia tanszék a francia nyelvű oktatás, a frankofónia egyik központja. Nem hiába itt nyílik meg a Frankofón Egyetemi Központ.

 

Bobkó Anna

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

cover-weblap-01

A Kolozsvárról Szegedre költözött Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetemen 100 évvel ezelőtt, 1924-ben Buday Árpád és Banner János kinevezésével indult meg a régészeti intézet működése. Az elmúlt 100 évben kisebb kihagyással ugyan, de folytonos volt a régészeti oktatás, és tudományunk olyan meghatározó alakjai tanítottak és kutattak az intézetben/tanszéken, mint Trogmayer Ottó és Fodor István. Az egykori oktatóinkra is megemlékezve az intézet/tanszék fennállásának centenáriumát több, az esemény fontosságához méltó programmal ünnepeljük meg 2024. május 21. és 23. között.