,,Az én másokért adatott" – Karunk néhai oktatójának sokoldalú munkásságáról kiállítás nyílt Szegeden

2017. október 6-án Bálint Sándor életét, munkásságát bemutató kiállítás nyílt Szegeden, a Dóm Látogatóközpontban, „Az én másokért adatott” – Dokumentumok, tárgyak Bálint Sándor hagyatékából címmel, mely a Dóm Galéria időszakos kiállítássorozatának első állomása, és a Móra Ferenc Múzeum rendezésében valósult meg.


DSCN5375A kiállítást Zombori István történész, nyugalmazott múzeumigazgató nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a Bálint Sándor életéről tanúskodó képek és tárgyak kiállítása csak egy módja annak, hogy lerójuk tartozásunkat a néprajzkutató előtt – de ezt még nagyon sok dologgal folytatni kell. A kiállítás címét Bálint Sándor egyik leveléből emelték ki, mellyel arra kívánnak utalni, hogy a kutató milyen nagy mértékében rendelte alá magát szűkebb és tágabb környezetének, családjának és Szeged városának. Levelének idézett sora az emberi lét végső értelmére utal: nem öncélúan, hanem másokért vagyunk e világon. Zombori István kiemelte, hogy mennyit tett Bálint Sándor Szegedért. A megnyitón Takács Éva népdalénekes is közreműködött.

Fodor Ferenc főmuzeológus elmondása szerint a kiállítás összeállítása során Bálint Sándor gyűjteményének a legértékesebb és a legérdekesebb darabjait válogatták össze. Ezek között található a nemrég előkerült doktori oklevele is, amelyet a nyilvánosság itt tekinthet meg először. Maga a gyűjtemény több tízezer darabból áll, amit elsősorban dokumentumok, aprónyomtatványok és szakrális tárgyak képeznek, mint például a 18-20. században készült festmények, metszetek és kegytárgyak, amelyeknek néhány darabja meg is tekinthető a tárlaton.

DSCN5350

A kiállítást ízelítőnek szánták, hogy betekintést nyerhessünk Bálint Sándor életébe, de akit komolyabban érdekel a tudós értékes hagyatéka, az bármikor megtekintheti azt a múzeumban, ahol az egész gyűjteményét, könyvtárát és kéziratait is őrzik. Másrészt céljuk, hogy bemutassák a „legszögedibb szögedi” sokoldalúságát, hiszen a kutató érdeklődése, munkája a vallási néprajz mellett Szeged és a szegedi nagytáj kutatására is kiterjedt, mindez pedig a hagyatékában is jól tükröződik. Bálint Sándor a szegedi bölcsészkar és a szegedi tanítóképző oktatója is volt. Ezekhez az intézményekhez fűződő emlékekből szintén láthatunk a kiállításon. Emellett megtalálható még a tudós néhány személyes dokumentuma és tárgya is, mivel a kutatói személyiségnek és az egyénnek, a szegedi értelmiséginek a bemutatása egyaránt célja volt a tárlatnak. Életútja kutatói és pedagógusi példakép lehet. Bálint Sándor életműve és hagyatéka a Csongrád Megyei Értéktárba is felkerült. A kiállítás ennek a tárgyi és szellemi örökségének, illetve annak mai továbbvitelének a bemutatásával zárul.

DSCN5351

Az SZTE Bölcsészettudományi Kar és a befogadó városa közötti kapcsolat szorosabbá tételét szolgáló programunk szintén Bálint Sándor nevét viseli és emlékét idézi.

A kiállítás 2018. január 31-ig tekinthető meg a Szegedi Dóm Látogatóközpontban (6720 Szeged, Dóm tér 16.)

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

cover-weblap-01

A Kolozsvárról Szegedre költözött Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetemen 100 évvel ezelőtt, 1924-ben Buday Árpád és Banner János kinevezésével indult meg a régészeti intézet működése. Az elmúlt 100 évben kisebb kihagyással ugyan, de folytonos volt a régészeti oktatás, és tudományunk olyan meghatározó alakjai tanítottak és kutattak az intézetben/tanszéken, mint Trogmayer Ottó és Fodor István. Az egykori oktatóinkra is megemlékezve az intézet/tanszék fennállásának centenáriumát több, az esemény fontosságához méltó programmal ünnepeljük meg 2024. május 21. és 23. között.